Kicsit
megijedtem, mikor megláttam, hogy Garaczi László Plazma2 avagy az Ovibrader című előadását felolvasó színházi
formában adják elő. Tiszta szerencsére, ez több volt annál. Nagyobb volt az
átélés a színészek részéről és a színészi játék is több volt, mint az átlagos
felolvasó színházi előadásnál. (és ez így volt jó)
Az előadást a
színház előterében láthattuk, s mivel a dráMA fesztivál alatt az előtér amúgy
is át van alakítva kávézóvá, az egész hangulata olyan volt, mint a
kocsmaszínházaké. (csak nem biztos, hogy jól esett volna a sör)
Az egész előadás
arra épül, hogy egy kisfiú nem tudja kimondani az édesanyjának, hogy szereti,
ezért az anya orvoshoz viszi. (tipikus eset az anyáknál)
Az orvos
hipnózis segítségével próbál fényt deríteni a problémára. Az előadás innen kezd
érdekessé válni. (mai modern módszer)
Felelevenítődik
a gyerek óvodás kora. Az ovisok a felnőttektől látott események alapján
játszanak, terhesség, megcsalás, ki kit szeret, miközben semmivel sincsenek
tisztában. (ügyelni kellene, hogyan viselkedünk a kisgyerekek előtt)
Majd az orvos
egy nagyon komplikált hipnózisos trükkel, a jövőbe repíti a fiatal fiút. Végig
követhetjük az egész életét a halálig. (felmerül a kérdés: létezik ilyen?)
Fiatal
kamaszként interneten társalog egy lánnyal, egyre jobban érdeklődik a szex
iránt. Gondolatai mindig csak e körül forognak. (mint minden kamasznak)
Huszonévesen
sikeres munkahelyet sikerül szereznie, jó az anyagi helyzete. (de nem boldog)
Később
párkapcsolatban él egy nővel, nagy veszekedések, mindenki a másikat hibáztatja.
Nem szeretik egymást. (tipikus 21. századi probléma)
Egy kis idő elteltével
egyre jobban romlik az élete, az anyjával a viszonya is felszínes. (itt már
nagyon sajnáljuk a karaktert)
Később rájön,
hogy ő valójában bárány. Elmesél egy történetet egy emberről, aki tigrisnek
érezte magát, ezért átműtette magát. (itt már tönkrement az élete)
Idős korában már
nem teljesen normális. Megjelenik a halál, mint egy jó barát, akitől nem kell
félni. (ilyen szomorú az élet)
A háttérben a
hangszórókban időnként megszólaló női hang a férfiakat vagy nőket jellemzi.
(mindenki megkapja a magáét)
A hipnózis
végeztével a doki felébreszti a gyereket és elfeledteti vele a látomásait.
Elmondja az anyjának, hogy azzal a kis problémával ne foglalkozzon, majd
megoldódik. (kicsit keserű szájízt hagyott bennem, hogy végigkövetem a fiú
keserves sorsát, és nem kapok semmi alternatívát, de mindennek meg kell
történnie, ez van)
Végül a kisfiú
újra olyan, amilyen volt, aki kiakad, amikor az anya azt mondja rá, hogy
báránykám. Nem vagyok bárány! – üvölti a kisfiú. (de mi már tudjuk, hogy az
lesz belőle)
balázs.lehel
