A dráMA
fesztivál ötödik napján került színpadra Forgách András A fiú című előadása.
Egy sötét, kígyószerű alagút mentén kerülünk a neonnal kivilágított
stúdióterembe. Már az első pillanatokban érezhető a titokzatosság,
rejtélyesesség, amely később egész végig jelen marad az előadás során. A szoba
hidegségét, merevségét kihangsúlyozza a neonok fénye. Az expresszionistaszerű
ablakoknak sem sikerül megtörniük ezt a feszült légkört.
Megjelenik
előttünk az idős nő figurája, Irén, a férjével együtt. A kettőjük közötti
kapcsolat egyszerűen borzalmas, hiszen eljutottak egy olyan szintre a
kapcsolatukban, hogy minden szavuk hátborzongató a másik számára.
Karácsony van,
de ennek ellenére az idős pár egy kis falusi szállóba menekül. Ez a menekülés
sikertelenek bizonyosodik, hiába jöttek erre a helyre, hiszen minden
problémájukat magukkal hozták. Irén férje kihozza mindkettőjükből a
legrosszabbat, képtelenek elviselni egymást. Azt, hogy miért kerültek ebbe a
helyzetbe, nem tudjuk. Az előadás nem arra összpontosít, hogy válaszokat adjon
nekünk, hanem a kérdésekre fekteti a hangsúlyt. A kérdés pedig nem az, hogy
miért nem mennek el a szobából, hanem hogy miért vannak ott.
A történet
mesteri módon bontakozik ki előttünk és minden szereplőnek a megjelenése egyre
feszültebbé teszi a helyzetet. Ez a feszültség és titokzatosság a lelkész
szerepében is nagyon jól érezhető, de csak akkor kezd kicsúcsosodni, amikor
megjelenik Félix, a fiú. A konfliktus Irén köré összpontosul, aki hihetetlen
nyugodtsággal kezeli a helyzetet. Annak ellenére, hogy a kábítószerfüggő
durváskodik vele és verbálisan ostromolja, Irén nem üt vissza, magába szívja
mindazt, amit a fiú kienged magából.
Félix egy
hátborzongató alak, a kábítószer függőség teljesen kiborította, emiatt csak egyetlen
utat lát magának, a halált. Csakis ez jelent menekülést számára. Ellentétben
áll a többi szereplővel, akiknek jellemében megmutatkozik a többoldalúság (például
a rendőrök esetében). Félixnek csak egyetlen oldalát látjuk, ez pedig még
jobban kiemeli a tragikus sorsát. A többi szereplő többoldalúsága komikus
hatást vált ki, amely egy pár pillanatra feloldja a feszült helyzetet, majd újból
megfagy a levegő.
Egy olyan
előadásról beszélhetünk, mely során sokszor megáll az ember lélegzete. Olyan emberi
sorsokat mutat meg, melyek hátborzongatóak a tragikus sorsuk miatt.
csiki.andrás
